2015. június 16., kedd




Vannak pillanatok az életben, mikor minden annyira bizonytalan. Mintha két állapot között lebegnél, állsz a küszöbön, lépsz egyet, de közben hátra nézel. Ez most pont ilyen. Érzem, hogy közeledik valami új, hogy újra tavasz van a lelkemben. Nem tudom elmondani, hogy mi is ez pontosan, annyi minden történt az elmúlt hetekben. Olyan dolgok történtek velem, amikről azt gondoltam, hogy velem sosem fognak. Most mégis. Boldoggá tesz, mégis van egy kis félelem. Kiléptem a számomra biztonságot jelentő zónából, de megpróbálok erős maradni. Már nem csak megjátszani szeretném a boldogságot. Még mindig sokat gondolok a múltra, de ma már tudom, hogy helyes döntést hoztam. 
Gyakran megesik egy emberrel, hogy semmiben sem biztos, és legszívesebben menekülne, vagy bezárkózna örökre. Van, hogy naponta többször is így érzem. Meg azt is, hogy nincs erőm ezt így folytatni. Most mégis élvezni szeretném, amit az élet ad, és nem menekülök el. Régen ezt tettem volna, de azóta megtanultam, hogy csak magamra számíthatok. Igen léteznek barátok. Nagyon jó barátok. De ne hidd azt, hogy az bármit is helyettesít. Ne kergess illúziókat, abból már kinőttünk. Azt ajánlom, hogy viselkedj felnőttként, mert, ha tényleg igaz barátaid vannak nekik lenne bátorságuk megmondani, hogy milyen vagy valójában. Kívánom, hogy mindenki legyen olyan szerencsés, hogy ilyen emberek vegyék körül. Tapasztalatból mondom, ha ez nem így van, az idővel úgy is kiderül, nagy csalódások árán. 
Újra elkezdtem felépíteni az életemet, és örülök, hogy a saját erőmből értem el ezeket. Ma már tudom, hogy egyedül is sokra vagyok képes, és megtudom valósítani azt amit szeretnék. Nagyobb önbizalommal, és boldogabban fordulok a jövőm felé...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése