Tudni akarom az igazat. Rólad, rólam. Látni akarom, hogy milyen ember vagy és rájönni, hogy ki vagyok én. Azt mondják a szerelem megváltoztatja az embert. Nem tudom, kinek van igaza. Csak szeretni akartalak, és nem, nem akarom, hogy mindegy legyen. Mert túl hamar megtanultam, hogy idővel minden és mindenki felejthető, hogy a fájdalom elmúlik és az emlékek. Azok mind elpusztulnak, mert nem szeretek emlékezni. A felejtés az amikor nem gondolsz többé valakire. Nem akarom kínosan kérdezgetni, hogy megy az új életed. Én az akarok lenni, aki nem múlik el. Akit nem sodornak el a hónapok. Nem is a könyv számít, inkább az amit az első oldalra írtál. Lassan én is írni kezdek újra, és megpróbálok nem félni attól, hogy ezek a szavak akkor is itt lehetnek, amikor te már nem. Akkor majd megpróbálom letagadni, mennyire hiányzol...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése