2012. június 17., vasárnap



Lassan kezdem megszokni, hogy nem számíthatok rád. Én tudok a legutolsó problémádról is, az összes agyament bajodat végig hallgatom, de amikor nekem lenne szükségem rád, az nem érdekel. Amikor körülöttem minden romokban hever, egyszerűen nem kérdezed meg mi a baj, kijelented, hogy te mindent megtettél és ennyi. Akkor ezután ne gyere hozzám semmivel, egyetlen hazugságodat sem vagyok hajlandó végig hallgatni többé. Azt hittem kölcsönösen szeretjük egymást, de mindig bebizonyítod, hogy csak én rohanok a nem létező elismerésed után. Talán kettőnk közül sokkal inkább Te vagy az akinek nincsenek érzései.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése