Mi volt az eddigi legnagyobb hazugságod? Nekem az, amit még magamnak se merek bevallani. Mikor bólintok, hogy ez így rendben van, erről nem kell beszélnem, ez nem bánt, ő nem hiányzik, és nem érzek semmit. Tagadok mindent, miközben tudom, hogy ez már túl sok.
Az, ami régen szórakoztató volt, ma már inkább szomorú. Egy üres érzelmek nélküli kapcsolat sosem fog boldoggá tenni, nem fog támogatni, bízni bennem és ösztönözni. Nem lesz őszintén kíváncsi arra, hogy mi van velem. Már egészen elfelejtettem milyen korlátok nélkül szeretni valakit és milyen mikor viszont szeretnek, pedig én tényleg csak arra voltam kíváncsi, hogy érzed magadat, de úgy tűnik, erre most nem kaphatok választ. Nem baj. Most először önmagamra szeretnék időt szánni, mert mindenki mással törődtem, csak magammal nem.
Eldöntöttem, hogy én nem maradok ilyen. Többé nem aggódok senki miatt feleslegesen, mert így a saját céljaimat fogom elveszíteni. Viszont minden veszteség, ami ebből születik nekem megéri. Cserébe megígérem, hogy nem felejtem el a tengerkék szemeidet, amik arra emlékeztetnek, hogy milyen csodálatos élni, veled, meg a fények éjszaka, és a nyugati, ahonnan aznap este nem indult vonat hazafelé és nem ültem rajta álmodozva arról, hogy egyszer talán még felhívsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése