Látszólag minden rendben van, tudod mi a dolgod, azt teszed amit kell. Követed az álmaidat és eléred a célokat. Aztán valaki úgy is besétál azon a bizonyos ajtón, amit nem olyan rég csuktál be valaki után. Megint ott vagy és persze ez most más. Most tényleg nem akarod elrontani. Nem akarod megint tönkre tenni, elsietni. Ezért türelmes vagy. Csupán csak azért mert meg kell tanulnod ezt a leckét és tanulsz. Másokról, de leginkább önmagadról. Már nem élsz álom világban, tudod, hogy ez a valóság. Érzed, hogy nincs mitől félned, már nincsenek körülötted falak, amik feléd közelednek. Szabad vagy, de mégis boldog, mert valakivel együtt vagytok azok. Néha együtt, néha meg úgy, mint az idegenek, akik alig ismerik egymást. Esték és reggelek, szerepek egymás után. Mikor csak belenézel valakinek a szemébe és tudod, hogy ez különleges és másban nincs meg. Aztán egy nap majd ebből is álmok meg emlékek lesznek, ahogy senkiből sem marad semmi más. De addig van. Használd ki az időt amit vele tölthetsz mert ez az amiért tényleg megéri.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése