Egyszer egy lány ezt írta a naplójába: "Alig várom, hogy 18 éves legyek, akkor minden meg fog változni." Azóta három év telt el és a világon nem változott semmi. Az évszakok jöttek-mentek, a hónapok elmúltak felette, de folyton ugyanazokra a dolgokra gondolt, mintha felültették volna egy körhintára ami kegyetlenül forog körbe a világgal és lehetetlen leszállni róla. Valahogy sehogy sem volt a helyén nem találta sem önmagát, sem a párját nem tudta, hogyan kell élni. Szeretett volna olyan lenni, mint a többiek úgy tűnt beléjük több érzés szorult ők mertek tenni valami nagyot, amiről ő amúgy sem tudta micsoda, és hiába kérdezte volna meg, másoknak ez olyan egyértelmű mint a levegő: lehetetlen elmagyarázni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése