Reggel mosolyogva ébredtem fel. Azt hittem a tegnap este csak egy szörnyű álom volt. Aztán jött a felismerés. Nem tudom, hogy gondoltál-e arra, hogy egyszer megtalálom azt amit rólam írtál. Én örültem volna, ha másfél évvel ezelőtt is tudhattam volna róla. Igazából másra sem tudok gondolni. Ilyen ez a szeretet nem? A legjobbat akarjuk és mégis a legrosszabbat adjuk magunkból. Régen is fájt és most újra vérzik egy régi seb. Nem baj majd elmúlik. Egyszer már sikerült. Elfelejteni soha nem fogom, de a hibáinkkal is együtt kell élni. Egy barát elvesztése, mindegy milyen rég történt mindig fáj. Mindkét félnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése