A legrosszabb emberi erény a hazugság. Mégis mi értelme van hazudni annak, akit a legjobban szeretsz, csak azért, hogy jobbnak lásson? Lehet valakit tiszta szívből testtel és lélekkel szeretni, de ha átléped a határt már nem szerelmes vagy, hanem őrült. Nem jó értelembe. Itt az egész élet, hogy tökéletesnek hazudd magad és titkolózz. Itt van ez az élet, hogy mindenre csak annyit válaszolj, hogy "leszarom". Szerinted tényleg erről szól minden? Hogy tökéletes legyél valakinek aki beleszeret abba ami nem valódi? A legnagyobb pofonokat magunktól kapjuk. Reggel belenézel a tükörbe és magadat látod. Nem tetszik? Ki találsz magad helyett valaki mást és eladod az embreknek. Viszont belehazudni a szerelmed szemébe szerintem több a soknál. Ha ilyen az élet akkor én nem kérek belőle. Ha valaki szeret engem szeressen és ne a hazugságaimat higyje el vakon. Hidd el, nem éri meg. Ha lehull a lepel minden összedől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése