Elegem van az életből. Én nem akarok egy olyan világban
létezni, ahol az, emberek monitorok mögé bújva élik a mindennapjaikat. Én nem
egy virtuális szívet akarok esténként, hanem jó éjt, puszit. Nem integető
smiley-t akarok, hanem búcsúölelést. Soha nem adnám fel az érintés örömét, egy
sárga fejért cserébe. Hol marad az első látásra szerelem? Elég szomorú, hogy a
mai tündérmesék úgy kezdődnek, hogy bejelölt facebookon. Ha tetszik, valaki
szólítsd meg a valóságba és ne chaten írj neki. Ha valakivel időt akarsz tölteni,
akkor azt ne egy virtuális világba, tedd, hanem hívd el randizni. Mégis kik
vagyunk mi, hogy profilképek alapján ítéljük meg az embereket? Ma már semmit
sem kell kérdeznünk a másikról, mert mindent tudunk róla, anélkül, hogy
megpróbálnánk valójában megismerni őt. Félek attól, hogy mosolygós vagy szomorú
fejek alapján ítéljék meg a hangulatom. Ha akarsz valamit keress meg mert
lehet, hogy a gép előtt mind tökéletesek vagyunk, de az a baj ezzel az
egésszel, hogy a photoshop csak a külsőre használ, de az intelligenciád nem
lesz tőle magasabb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése