Az álom és a valóság határán

Napok óta az álom és a valóság határán lebegek. Félek az álomtól mert téged látlak, félek a valóságtól, mert rád emlékeztet. Ha nem szeretsz legalább elhagyhatnál. Tudod, ez a szokás. Nem kéne engem üldöznöd. Én már nem szeretlek csak a hiányoddal nem tudok mit kezdeni...