2013. február 20., szerda


A csaló

Mary a nap felé fordította az arcát. Egy gyűrött papírzsepit szorongatott a jobb kezében, mellyel nem rég könnyeit tüntette el az arcáról. Morzsi a kutyája szaladt oda hozzá és elé köpte kedvenc labdáját. A kert mozdulatlan volt, valahol a távolban madarak csiripeltek.
Ugye jól meg leszünk mi ketten? - megsimogatta az állat fejét, aki boldogan csóválta a farkát.
Mary szeme most a kerti asztalon heverő papír tömegen akadt meg. Még mindig nem értette, hogyan jutottak idáig Bennel. Már csak az ő aláírása hiányzik és hivatalosan is elválnak egymástól.
Pedig egy évvel ezelőtt még milyen szép volt minden...

Akkor költöztek be friss házasokként a kertvárosi lakásukba. A nő jól emlékezett erre a napra, sokáig egyetlen részletét sem akarta elfelejteni, hisz annyira boldog volt. Az utcán néhány gyerek játszott, és a szomszédok mind kedvesek voltak hozzájuk. Rengeteg költözős doboz hevert a nappaliba különböző feliratokkal.

- Végre elkezdhetjük a közös életünket. - Ben egy csókot adott a kedvesének. - Kinyitok egy üveg pezsgőt és ünnepelünk.
A hétköznapok boldogan teltek és hétvégére is mindig akadt programjuk. A szomszédaik szívesen látták őket a különböző partykon.

Aztán történt valami, ami végleg megváltoztatta a kettejük kapcsolatát.

Egy éjjeli csillaghullás bulin voltak egy jó barátjuknál a közelben. A nyár épp csak elkezdődött, mindenki felszabadult volt és a házaspár is több koktélt ivott a kelleténél.
Ben hosszú ideje csábításban élt. A kedvesének nem akart szólni róla, nem hagyhatta, hogy hiba csússzon töretlen boldogságukba. Egyik újdonsült ismerősük, aki maga is házasságban élt Elena vetett rá szemet. Mindig talált rá okot, hogy a férfi közelében lehessen, vagy egy vicc közben „véletlenül” megérintette őt. Józan állapotban Ben hárította a flörtöt. Ezen az estén viszont már kicsit sem volt beszámítható állapotban, amit Elena ki is használt.

- Jól vagy drága? - a nő hozzá lépett mivel látta, hogy a kanapén fekszik és érdekes hangokat ad ki magából.
- Rosszul vagyok bejöttem ledőlni – már csak azt érezte, hogy valaki végig simít az arcán és megcsókolja őt.
A férfi véget vethetett volna neki, de nem tette. Annyira új és izgalmas volt neki ez az érzés, hogy nem tudott leállni. Percek múlva, már a fürdőben fedezték fel egymás testét. Nem gondolt a következményekre, nem gondolt semmire. Olyan hűtlen volt a templomban tett esküjéhez, amennyire csak lehetett.

Eközben Mary kint feküdt a fűben és az eget figyelte. Egy hullócsillagot látva azt kívánta, hogy örökké legyenek boldogok. Végre meg volt mindene amiért egész életében küzdött.
Így visszagondolva rá kellett volna jönnie, hogy ez volt azaz este miután gyökeres fordulatot vett a házassága.

Miután haza értek, mindkettőjüknek teljesen máshol jártak a gondolataik. A nő egy kicsit szédült, úgyhogy lefeküdt aludni, Ben viszont arra gondolt amit tett. Tudta, hogy helytelen volt, mégis képes lenne megismételni. Ez a gondolat csak nem megőrjítette őt. Még nem válhat el még csak most lett házas. Ráadásul élete szerelmét vette el. Mielőtt álomba merült volna az volt az utolsó gondolata, hogy a dolgok majd csak megoldódnak valahogy, anélkül, hogy neki döntéseket kelljen hozni.

Ezután viszont szinte egyfolytában veszekedett a feleségével.

- Nem Ben, én csak azt mondtam, hogy elegem van már a hülye kerti bulikból – Mary dühösen nézett rá. - Lehetnénk többet kettesben.
- Tudod, drágám, ez egy közösség, ahova te akartál minden áron beilleszkedni, akkor viseld a következményeit. Mennem kell, el fogok késni.
- Menj csak. Úgy is mindig túl órázol, úgyhogy gondolom nem kell megvárnom téged. Majd egyedül megyek a szüleimhez.
- Csak kettőnk miatt teszem. - ezzel kisétált az ajtón.
Így mondhatta el magáról egy hét múlva, hogy nem csak egy felesége van, de még egy szeretője is. Ő volt a menedék. Ráadásul tökéletes rendszert alakított ki magának. (Legalábbis ő azt hitte.) Hetente kétszer hamarabb eljött a munkahelyéről és Elenával volt. Maryt nagyon szerette, de tudta, hogy naiv. Sosem fogja észrevenni. Ez így is ment hosszú hónapokon keresztül.

Mary rájött persze nem azonnal. Már egy jó ideje tartott a dolog, amikor gyanús jeleket észlelt. Esténként Ben ruháiból dőlt a női parfüm illata, a ködös történetek, hogy miért kell minden kedden és csütörtökön olyan sokáig bent lennie. Ezután a magyarázat után, a nő az említett napokon betelefonált, mint egy segítségre várő ügyfél, aki Bennel akar beszélni, persze a férfi sosem volt bent.
Tudni akarta, hogy ki lehet az. Ezután minden bulin megjelentek és figyelte a férjét.

Így kapott választ a kérdésére. Elena és férje Ian hívta meg őket azon a délutánon. Mivel szem elől tévesztette a férjét bement a házba, hogy megkeresse. Az emeletről halk zokogást hallott. 
Ian volt az.
 - Segíthetek valamiben? - a nő hangja gyengéd volt, mint a selyem és vigasztaló, mint a lágy szellő.
- Csak hirtelen ért a felismerés, hogy Elena félre lépett valakivel. - elfordította a fejét, hogy Mary ne lássa a könnyeit. - Ezt találtam. - egy nyakkendőt tartott a kezében.
- A nő azonnal felismerte a ruha darabot. Egy kék csíkos darab volt, aminek a végén egy hímzett B betű díszelgett.
- Ez a férjemé – suttogta halkan.
Egy ideig még így ültek egymás mellett a néma csendben. Aztán Mary megkereste a táskáját, felvette a cipőjét és egyetlen szó nélkül haza indult. Egy bőröndbe összetűrte a férje ruháit és az ajtóhoz tette.

Egy emlék kép bukkant fel előtte nem is olyan régről. Egy gyönyörű esküvői ruhában volt, és a pap előtt álltak. Élete legboldogabb napja volt.

Én Ben esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy, örök Isten, hogy Mary-t, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből veszem el őt Isten törvénye szerint. Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomig vagy holtáig, hitetlenül el nem hagyom, hanem teljes életemben hűséges gondviselője, segítőtársa leszek. Isten engem úgy segítsen. Ámen.

Hirtelen nyílt az ajtó, ami vissza rántotta őt a kegyetlen valóságba. Mit ér az eskü, ha az embert megcsalták? Mit ért ez az egy év?
- Drágám, ne tedd ezt – Ben oda ült mellé és meg akarta fogni a kezét. - Nagyon szeretlek téged, ez csak egy bal lépés volt.
- Menj el, Ben. Ennek vége. A kettőnk kapcsolatának azóta vége, mióta megcsalsz engem.

A következő hónapokban Mary rengeteg szenvedésen ment keresztül. Még utoljára megpróbálták rendben hozni a dolgokat, de Elena rémképe nem múlt el nyomtalanul.

Az ő történetük csak egy a sok közül. Ez minden szerelem közös sorsa.

A fogadalom forrása:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése