Érezted már úgy, hogy feladod? Hogy nem akarsz harcolni a kapcsolatért, ami köztetek volt? Az elején minden rendben volt aztán jött egy rés, ahol valaki vagy valami közétek férkőzött. Minden igyekezeteddel azon voltál, hogy betömd azt a rést, de egyedül kevés voltál. Túl kevés. Ehhez a harchoz ketten kellettetek volna, de Ő nem harcolt úgy érted. Talán nem is akarta. Lehet, hogy megunt? Vagy talált jobbat? A sors dialittas vigyorra húzta a száját, hát sikerült neki egy szerelmet, egy barátságot tönkretenni. Ha az elején sikerült volna küzdenünk rövid vagy hosszú időn belül újabb támadásokat indított volna, csak hogy egyedül legyek. Igazából ezek után nem is akarok boldog lenni. Elfogadom, hogy én nem tudok és már nem is akarok. A magány, a bánat megfelelő barátok az idők végezetéig.
A szemeid, amelyek megigéztek és a mosolyod, ami megtartott.
Érzem a parfümöd illatát a számban.
Ha nem keresed a boldogságot, hidd el, megfog találni.
Bárcsak lehunyhatnám a szemem... Örökre!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése