2012. május 23., szerda


Tudod, nem sok embernek vágyok az elismerésére, de te közéjük tartozol. Általában nem érdekel mások véleménye, mert kevesen ismerik az igazi énemet. Neked viszont meg akarok felelni. Megrémiszt a gondolat, hogy csak a hibáimat lásd bennem. Azt akarom, hogy büszke legyél rám, bár sokszor hibáztam életem során. Úgy érzem, hogy folyton falakba ütközöm, és ezt te sem tudod megakadályozni. Volt, hogy összetörtem és minden próbálkozásom ellenére nem tudtam eltitkolni előled. Nem akartam, hogy meglásd milyen könnyeb beleélem magamat, a képzeletembe, az álmaimba. Csak tudod, vannak napok, mikor engem sem érdekel semmi, és valóra akarom váltani a fejemben pörgő képeket, bár a legtöbbször egyedül kevés vagyok hozzá. Azt akarom, hogy erősnek láss, olyan erős akartam lenni, mint amilyen te vagy. Rájöttem, hogy nem mindegy, hogy megkaphatnál valamit, csak nem kell, vagy nem lehet a tiéd. Nagy különbség van a két dolog között. Csak álmodni merek róla, hogy olyan jó legyek, mint amilyen te vagy, hogy olyan érzéseket kaphassak, mint mások. Teljesen reménytelen érzés.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése